Figyu, haver, olyat mesélek, besírsz!
Tudom, hogy Te is nagy parti fész vagy, úhogy van
tapasztalatod, vágod, mi az élet.
Azér’ merem neked elmondani, mer’ tudom, jó tag vagy, nem
nyomsz fel a spanjaimnál.
Az volt, hogy tavaly egy péntek este szóltak Szaszáék, hogy
lenn vannak a nagymutterja pecójában, Bátyán.
Full üres a kégli,
csak cuccot kell vinni, meg nedűt, aztán mehet a páré.
Csörgetem a Nándit, mondom, mi a stájsz. Tudtam, hogy érettségire
kapott egy tuning Golfot a faterjától. Mondom itt a tájm, nézzük mit bír koppon.
Zsír arc a Nándi, felhajtott két csajt, a kúton
megroggyantottuk a verdát naftával, meg Jackkel és sörrel.
Még kiugrottunk az emberemhez egy kis herbáriumért, meg
bepattintottunk a nyelv alá is egy-egy cakkos szélűt.
Ahogy’ összecumóztunk, mondom: - Na bátya, irány Bátya!
Hamar lenn voltunk, meg is találtuk a viskót.
Addigra má’ egész hangulatban voltunk, húzott a cucc és a
háznál is kezdett készen lenni mindenki.
Annyit még tudnod kell, a Szasza nagymutterja, ilyen
hímzőizé. Mindenféle cuccokra ráhímzi a mintát, azt’ eladja Pestre a hülyegyerekeknek.
Ahogy gömbölyödött a talpunk, megtaláltuk az öregmuff aranytartalékait,
és próbálgatni kezdtük.
Szerencsére nálam volt az oksi telcsim is, úhogy lőttem pár
képet. (Így tudom összerakni az est
többi részét is.)
Itt a skacokkal vagyok, kicsit má’ fáradt volt a fotósom,
azér’ nem látszanak a búrák, de még így is király lett.
Közbe' ment az idő, folyamatosan kentük a rendszert Jackkel,
meg a trombiták is bepattantak a helyükre, úgyhogy vidámak voltunk.
Ekkor szólt Szasza, hogy most jön a meglepi: kivette
Kalocsán a tájházat, má’ ott vannak a DJ-k meg VJ-k.
A nagy kapkodásban rajtunk maradtak a gatyák, de buli van,
kit érdekel.
Verdába be, hármasba nyikkantás a kalocsai bekötőn, azt mire
meggyűrtem az Amsteles dobozt, má’ a gémeskút mellett szeleteltem.
Benéztem a hauszba is némi utánpótlásért, mer’ már kezdtem
kiszáradni.
Nagyon kúl volt belülről. Ilyen mintásra volt festve minden
fal, de lehet csak a VJ nyomatta az ablakon át...
Szasza még csajokat is rendelt, úhogy egy percig sem
paráztam, hogy nem kaphatja meg senki a testem..
Figyu, bazz, erről vakerálok:
Jó kis muffok, mi öreg?
Naszóval ekkor beütött a cucc. Innentől nem tudom, mi volt a
valóságba’, meg mi volt a fless.
Nagyon kikészültem, gecc!
Azt hiszem, találtunk ilyen csizmákat, hátul a disznóólaknál.
Pont ment a gatyához, úgyhogy fel is téptem. Utána már csak
arra emlékszem, hogy benn állok a híg trágyában és ott menetelek, meg szeletelek
a trenszre. Állítólag úgy szedtek ki a Kolosék 1,5 óra múlva.
Bazz, a mintán befolyt a trágyalé, azt’ a motívum, mint a
henna, rányomódott a bokámra.
Hiába mostam, még két hét múlva is látszott, de a szaga se
volt kispályás.
Utána meg pont ellentétbe húzott át az anyag.
Geccó, úgy belassultam, mint a valerianás csiga.
Tökre azt skubiztam, hogy a DJ olyan, mint Kodály az
énekkönyvben. Azt’ bazz, nem lemezeket, hanem olyan viaszhengereket pakolt fel.
Arról nyomta a denszelni valót, de valami nagyon szló BPM-mel. Még a
fejhallgatója is kajakra ilyen ethnós volt.
Még rémlik,
hogy halál szétszippantva elmentünk motorozni, de ez se full tuti.
Minden esetre
találtam egy ilyen képet is a telómon:
Hajnalfelé
gondoltam, ideje lenne valami prédát is felhajtani.
Felpattintottam
egy erőitalt, azt’ megindultam a vadra.
Csak sejtem,
hogy az üccsibe is volt, valami koksz, mer’ pörögtem, mint disznó a jégen.
Össze is
szedtem valami Lolitát, aki elvitt házhoz.
Ott reggelig
répázhattam, mer’ mikor délelőtt tízkor felkeltem, Stanley úgy nézett ki, mint
a nyúzott gyík.
Kábé azt
éreztem, mint a pedofiles viccbe’, amikor a kislány játszik a „madárkával”, ami
leköpi, ezért bosszúból kitekeri a nyakát, összetapossa a tojásait, és végül
felgyújtja a fészkét.
Mivel nem
vagyok egy romantikus alkat, gyorsan megpattantam az utcai ablakon, még mielőtt
be lennék mutatva az ősöknek.
Visszaérve
Szaszáékhoz, rezeg a telóm.
Az a
kevesebb, hogy amikor elővettem, így nézett ki:
De geccó, ezt az MMS-t kaptam:
Ezzel a szöveggel:
"Kikészítettél az éjszaka, te kan ász! Ma este egy ismétlés? Vicus"
Bazz’, má’ az
afterpartit se’ vártam meg.
A félhatos
vonattal itthon is voltam.
Hát csak azér’
meséltem el, mer tudom, hogy tesóm vagy. Meg, hogy óvatosba, bazz’ a vidékiekkel,
mer’ olyan szereik vannak, hogy megőrülsz.
Nem tudhatod,
mit kevernek az italodba, azt’ úgy jársz, mint én.
Azóta én
tiszta egy merő para vagyok, úgyhogy lejöttem minden cuccról.
Neked is csak
azt mondom: prevenció, tesó, okosba’!
P.S.:
Bátya létező
település Kalocsától 6 km-re.
A 2 képen
valóban a Kalocsai Népművészeti Tájház látható.
Őszintén
remélem, a többi fotón ábrázolt tárgy és személy csak a virtuális térben létezik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése